Az úrihímzést gyakoroltam

ezeken a kicsi terítőkön.

A gömöri csomóhímzés

technikáját tanultuk nemrég a hímzőszakkörön. Ilyen lett a mintakendőm:

Biblia és zsoltároskönyv

borítót hímeztem-varrtam, amit egy lelkész fog nemsokára ajándékba kapni. A szőlőtöves motívum eredetije az erdőbényei református egyház úrasztali terítőjén található. Mindkét hímzés mohazöld franciabársonyra készült arany hímzőfonallal. (A képek sajnos kutyafuttában készültek, olyanok is lettek. Az utolsó pillanatban jutott eszembe lefotózni a munkáimat, mielőtt elvitték volna.) Legyen áldott, aki használja!

Apró szösszenetek

Mostanság ilyen ujjgyakorlatokkal szórakoztatom magam. Az úrihímzést gyakorolgatom rajtuk.

Apropó, míg el nem felejtem! A hétvégén gyönyörűséges kiállítást láttam Budapesten a Népi Iparművészeti Múzeumban (Fő u. 6.). Schneider Éva néni tállyai hímző emlékére rendezték, aki anyukámat is tanította úrihímzésre. Az ő munkái adják az anyag jelentős részét, de sok más követőjének is láthatóak a alkotási - habán kerámiák társaságában, melyek remekül illeszkednek a hímzésekhez. Látogassatok el ti is, ha tehetitek, ilyen szépségeket ritkán látni!

Karácsonyi előkészületek

Már tavaly is horgoltam hópelyheket, az idén is ezzel indítottam a karácsonyi készülődést.

Kedvet kaptam a filcekhez is, ezek kerültek ki a kezem alól (eddig):

Ha te is szeretnél ilyeneket, rendelhetsz belőlük a bekenyie@gmail.com címen, vagy a facebook-on. Bekényi Eleonóra néven keress. Korlátozott mértékben egyedi kéréseket is tudok teljesíteni.

Megalakult a Debreceni Gránátalma Hímzőkör

A vezetőnk Tarsoly Andorné, a "székhelyünk" a Hatvan utcai Népi Mesterségek Házában található. Én csak pár hónapja járok, de azért már van pár kész munkám. Ezek tűfestéssel és szalagöltéssel készültek, a szélüket varrott csipkével díszítettem. Hogy tetszenek?

A Beregben jártam

nemrég a debreceni Tímárház szakkörével. Mostanában új dolgok foglalkoztatnak: a keresztszemes népies ágára csodálkoztam rá és úgy általában a népi hímzésekre.  Csak most jöttem rá igazán, hogy mennyi gyönyörűség van a mi kis országunkban, amit még nem ismerek, amikor elkezdtem ebbe az irányba fordulni. Szerintem a világban sehol nincs még egy olyan nemzet, amelynek ennyi csodás, különböző féle-fajta hímzése van. Teljesen beszippantott a dolog, könyveket gyűjtök és olvasok, hímzésmintákra vadászok és magam is próbálkozom ilyesmivel. Rákaptam az úrihímzésre is, amit anyukámtól tanulgatok. Ő mesterien műveli ezt a manapság ritka és alig-alig ismert vállfaját a történelmi hímzéseknek, amelyeket eredetileg úrasztali terítőkön és kehelytakarókon, valamint nemesi ruházatokon alkalmaztak. Íme az első szárnypróbálgatásaim:

Na de térjünk vissza a kiránduláshoz. Az első állomásunk Vásárosnamény volt, a Beregi Múzeum. A nyolcféle kiállítás közül természetesen a beregi keresztszemeseket bemutató a leggazdagabb, és számomra a legkedvesebb. A múzeum az egykori Tomcsányi kastélyban kapott helyet.

Minden beregi helységből összegyűjtötték az ott jellemző mintákat, és a helységnévvel együtt párnára hímezték őket. Az egyik kedvencem a a tiszaadonyi hernyós v. kukacos minta.

Ezután Tákosra látogattunk, a híres "mezítlábas Notre-Dame"-ba. 

Megcsodáltuk az erre a vidékre jellemző fakazettás mennyezetet és az ottani asszonyok keze munkáját dícsérő gránátalmás keresztszemes hímzéseket.

A tájházban sok-sok csodaszép hímzést fotóztunk, sajnos ezek többsége homályos lett a sietség miatt. :( 

A csarodai templomba belépve még a számat is eltátottam a sok gyönyörűségtől. A falakon elképesztően szép freskókat találtak a régészek melyeket a reformáció kezdetén levakoltak, s így szinte teljes épségben megőrződtek az utókornak. Ők az úgynevezett mosolygó szentek.

Az indás-életfás falfestmények és a korábbi freskók harmóniája rendkívüli látványt nyújt a karzatról.

Csoportképünkön ketten vagyunk vörös hajúak: elöl én egy könyvvel, hátam mögött a szakkörvezetőnk, Molnár Tiborné Magdika népi iparművész. 

Végső állomásunk Beregdaróc volt, ahol Sukta Pálné népi iparművész várt minket. Külön múzeuma van a munkáinak! Lélegzetelállítón szépeket tervez és hímez, ismertek és keresettek a munkái. Mintái le is vannak védve. Íme az egyik munkája:

A beregdaróci templom

és úrasztali terítője:

A faluban konferencia-központ és nyári gyerektáborok is vannak, ahol az ifjúságot oktatják a kézimunkák rejtelmeire, gyönyörű környezetben. A polgármesteri hivatalban pedig - most figyeljetek! - minden irodában más és más hímzéssel készült, dúsan mintázott függönyök vannak, amit a közmunkások(!!!) hímeztek! 

Végül még a lakásában is meghívott bennünket a hölgy, vendégül látott (39-en voltunk a kabai szakkörösökkel együtt!) és megmutatta a munkáit - minden szekrényből, fiókból csak úgy dőltek kifelé a szebbnél szebb függönyök, terítők, párnák, szatyrok, háziáldások, könyvjelzők, tűpárnák, zsákocskák és mindenféle csodák. Nem győztünk ámulni és bámulni. Fájó szívvel indultunk haza. Ide még visszatérek a nyáron, és nektek is ajánlom. De ne egy napra menjetek, hanem legalább egy hétre!

Emlékül ezt egy keresztöltéssel és subrikálással hímzett könyvjelzőt hoztam Tákosról, egy madaras zsákocskát pedig Beregdarócról. Ugye, milyen szépek?

A képekre kattintva nagyban is megcsodálhatjátok őket.